Fejezetek a Kolthay család történetéből

1233. II. András magyar király a németek elleni (contra liberos dominos teutonicorum) harcokban tett szolgálataik jutalmául - mely harcok során három előkelő német urat elfogtak, és neki átadtak - (Koltai) Egyed, Márton és Marcell testvéreknek adományozta a vasvári királyi várhoz tartozó Milek (Vyluk) nevű birtokot (terra) és nevezetteket a Győr nembeli Botez a birtokba beiktatta.

1291. aug.15-én erősítette meg mileki birtokaiban III. András király Koltha-i (de Koltha) Márton fiait: Egyedet, Mártont, Lancelotot (Lanchret) és Lőrincet, valamint Koltha-i Simon  fia Jánost . Ez az oklevél utal egy korábbi adományra, ami az előzmények ismeretében szintén megerősítés volt: III. András megerősíti a Kolta-i nemesek maradékait a Milek nevű föld birtokában, valamint megerősíti öröklött kiváltságaikat, melyet unokatestvérétől IV. Lászlótól kaptak.

1299. III. András mandátuma: Koltha-i Martonos fiának, néhai Egyednek a faluját, Lőrinc és Lancelot Milek nevezetű birtokát feldúlták, jobbágyaikat elrabolták, ezért idézzék meg Márton, Günter és Egyed testvéreket (atyafiakat?)

1326.Koltai János fia János comes 1326-ban Nádasdi Jánossal együtt Vas megyei szolgabíró volt és ebben a minőségükben működtek közre abban, hogy Mákvai Péter fia Pető a vasvári káptalan előtt megegyezzen Köcski Miklós özvegyével.

1342. Kolthai János a tekintélyes és az egyik legelőkelőbb nemzetségből,a Hahót-Buzád nemzetségből  szerzett magának feleséget, Hahóti Klárát. 1342.július 25-én Hahóti Miklós (Hahót nembeli Csák tárnokmester, horvát-szlavón bán unokája) nem lévén fiúgyermeke,átiratta a zalai konventnél a Zala megyei Hahótsziget (Haholth Zygeth) és a Somogy megyei Örs ( Vrs) nevű birtokokról szóló osztálylevelet leánya, Klára részére.

1350. Koltha-i János, Jakab és Éliás 1350.szeptember 26-án új birtokadományban részesültek  Gyanoufalua helységben és  birtok-megerősítésben Mileken  „szicíliai szolgálataik" jutalmául Nagy Lajos királytól.

1365.  Kolthai Jánost  a Szalók nembeli Kuthusi Cseh János meggyanúsított azzal, hogy 1365-ben az esztergomi érsek kocsisának a visegrádi házából ellopta az ő Hahótszigetre és Örsre (Haholth Zygeth et Werus) vonatkozó birtokleveleit és más ingóságait, amiért Cseh János az országbíró előtt vádat is emelt ellene. Erre Kolthai János 1366. február 26-án a vasvári káptalan előtt ötven nemes társával együtt letette az esküt, hogy a lopásban nem volt része.

1387. Koltay Miklósnak egy fiát és egy leányát ismerjük. 1387-ben Miklós fia Sebestyén nővére Erzsébet egy „birtoktalan és nemtelen hospeshez" bizonyos Miklós fia Illéshez ment feleségül. Ezért aztán Sebestyén a nővérét megillető leánynegyedet ingatlanban adta ki a következők szerint: Kolta birtokon a saját nemesi kúriája mellett egy másik kúriát engedett át neki, ezen kívül három hold szántót és a „Kysreth" nevű kaszálót. Az utak,a vizek és a legelők továbbra is közös használatban maradtak.

1389. Kolthai György mester (Georgio de Coltha) veszprémi éneklőkanonok 1389-ben Kolthai Tamás fia Tamással és Istvánnal együtt elcserélték a Fejér megyei Zeech (Szőcs) és Themer (Töbörzsök) nevű birtokaikat a szintén Fejér megyei Szentágota faluért.

1395. Kolthai István fia Miklós veszprémi kanonok 1395-ben - testvére, Péter nevében is - eladta veszprémi sessiójukat (jobbágytelek) „20 nehéz dénármárkáért"

1394 Joannes dicto de Koltha nyéki várnagy 1394-ben a Csák nemzetség dombói ágából származó Domokos fia László familiárisaként megtámadta a veszprémi káptalan nagyberényi birtokát (Somogy megye) és a földet felszántatta, majd újra bevettette. Kolthai János a káptalani birtok elleni támadást Dombói László mester számtalan familiárisával, fegyveres kézzel mindenszentek napján hajtotta végre.

1402. április 22-én Kolthai Benedek Rátóti Gyula mester (a Gyulaffy család őse) familiárisaként társaival és 26 pulai, 54 dabusi jobbágyukkal - köztük egy szabóval - megtámadta a veszprémi káptalan palóznaki birtokát. A jobbágyasszonyokat lovaik szügyével legázolták, a jobbágyokat súlyosan bántalmazták és két jobbágy négy ökrét elhajtották. Talán a fenti szabó azonos azzal a Demeter szabóval, akit Az Essegvári család familiárisai és jobbágyai megöltek egy 1427-es csetepaté során.

1404-ben Zsigmond adománylevelet bocsátott ki, melyben a Pilis megyei Jenőt (Pilisborosjenő) Jenői Domokos fia György és János fia Miklós hajdani birtokát Kolthai András fia litteratus Mihály mesternek, Ozorai Pipó familiárisának és annak unokatestvérének, István fia Jánosnak, valamint a szintén Vas megyei Bejczi családnak adományozza a zavaros időkben neki tett szolgálataik jutalmául. Azonban a beiktatáskor Jenői Tykwrus Pál fia Márk oklevelek bemutatásával ellentmondott, de később aztán megegyeztek, egymást testvérül fogadták és ezzel elhárult az akadály a birtokbahelyezés elől.

1404-ben Kolthai, másként Káli György (Georgio de Koltha altero Georgio de Kál) Rátóti Zsigmond és Tamás özvegyeinek a familiárisa a veszprémi káptalan ökreit Essegvárba hajtotta, ott egyet leölt, egyet pedig a káptalan tiltakozása ellenére visszatartott.

1416-ban Koltai András félévenként négy garast, míg 1419-ben Koltai István két garast fizetett a bécsi egyetemen.

1417.Zsigmond király Temes megyéhez intézett utasításában vizsgálatot sürget a Remeteiek panaszára, miszerint Jugafalua birtokukon egyik jobbágyukat a Kolthaiak meg akarták ölni.

1417-ben Koltaha-i Mártom Garai Miklós nádor familiárisaként nádori ítélőmesteri tisztséget töltött be. E tisztségével Márton bekerült a nádori országos bíráskodás adminisztrációjának a vezetői közé. Nyilván beosztásának és kapcsolatainak köszönhetően tudta tíz éven keresztül - 1415-től 1425-ig - húzni a Sennyei-féle lapsai pert, dacolva Zsigmond király többszöri utasításával is. A király már 1415-ben utasította Mártont az oklevelek bemutatására, majd 1417-ben két újabb sürgetést intézett a nádorhoz és az országbíróhoz, illetve Vas és Zala megye ispánjaihoz, mert György fia: Márton mester nádori ítélőmester ...[a Sennyeiek által kezdeményezett pert] különböző ürügyekkel terminusról terminusra halasztotta.

1422-ik évi jelentés szerint, Kolthai György döbröntei várnagy a Himfi család tisztjeként ismételt rablást és erőszakoskodást követett el Gannán.

1425.Koltai Tamásnak homágiumot (fejváltságot) ítélt meg a királyi kúria Nádasdi Tamás fia Osvát terhére, mert az kétségbe vonva a Koltayak nemességét, nem nemesnek titulálta őket.

1426-ban és 1427-ben Kolthay Miklós veszprémi várnagy és alispán több Zsigmond királyhoz intézett jelentését is ismerjük, melyben olyan erőszakoskodási ügyekről tájékoztatja a királyt, melyet azok a főurak követtek el, melyeknek vezető familiárisai Kolthayak voltak.

1431.Koltai Tamás fia János fia Simon fia Dénes és általa fia Simon, valamint rokona Kolthai Miklós és társai 1431.január 20-án a Bódeni tó melletti Konstanzban címeradományban részesültek Zsigmond királytól. Az oklevél csak általánosságokban emlékezik meg az adományszerző érdemeiről, aki a firenzei Bardi családból származó Bajmóci (másként Pölöskei) Noffry Lénárdnak, Zsigmond király főkincstartójának, pölöskei várnagynak volt a familiárisa.

1434-ben a Koltayakat mileki birtokukon érte kár: Kolta-i Jakab fia László, valamint Pető fia Tamás panaszt tettek Zsigmond királynál, mert Haraszti Táplán Gergely fia János Szécsényben, Mileki András Mileken és Unyomi Pál fia Balkó Császton lakó jobbágyaikkal az ő mileki erdőjüket teljesen kivágták, a kivágott fát elszállították, amivel a panaszosoknak 100 dénárnyi kárt okoztak. Továbbá az egyik sértettet koltai házában Mileki András megverte.

1434. Koltay Miklós fia Tamás ugodi alvárnagy egyik erőszakos tettét panaszolta Mihály béli apátúr a megye 1434. évi somlóvásárhelyi megyegyűlésén: az ugodi vicecastellanus Kolthay Tamás a béli apátság Koppány nevű falujában egy Bereck nevű jobbágy házára tört és onnan „ egy tábla szalonnát, sok gyümölcsöt, mézet, csirkéket, libákat és sok mást erőszakkal elvitt"

1440. A Kolthai családból származó Mileki András 1440-ben szabad ispánságot (pallosjogot) nyert Erzsébet királynétől. Mileki András 1465 előtt hunyt el, mert ez évben özvegye, Kolthay Dorottya mileki birtokait és a gyöngyösön álló kétkerekű malomrészét a vasvári káptalanra hagyta.

1465-ben Koltai Tamás fia György, másként Vasaljai György Sitkey Antallal együtt Vas megye alispánja volt, bizonyára Monyorókeréki Ellerbach Bertold familiárisaként. Ugyanis ezekben az években ő volt Vas megye főispánja és a korabeli gyakorlat szerint a főispán mindig valamelyik tekintélyesebb, tanultabb familiárisát nevezte ki alispánnak.

1465-ben Koltay Zombath György fia István szomszédként és királyi emberként működött közre Kinizsi Pál és felesége karakói birtokba iktatásán.

1482-ben Koltay Péter fia Éliás és Miklós , valamint Koltay Miklós fia Bernát embereikkel megtámadták Ládonyi Miklós lipárti, kenézi és mileki birtokait, mellyel Ládonyi Miklósnak száz forintos kárt okoztak.

1492. Koltay Zombath István Szécsi Miklósnak volt a familiárisa, és mint ilyen támadta meg 1492-ben Székely Jánossal együtt a Gersei Pethő család Márványkő nevű várát.

1523-ban Koltai Gyepű Éliás fiai Bálint, Bernát és Ferenc panaszt tettek Szécsi Tamás ellen, mert az birtokaikat elfoglalta . A panasznak meg is lett az eredménye, mert II.Lajos király orvosolta Gyepű Éliás fiainak a sérelmét és visszaadatta birtokaikat.

1544-ben idősebb Koltay Westher Pál, Erdődy Péter familiárisaként részt vett Körmend elfoglalásában és a Hássághy család javainak az elrablásában

1579. Domján de Kolta Balázs feleségével, Bessenyei Katával együtt Rudolf király 1579. december 15-én kelt adománylevelében - többekkel együtt - megkapta Söpte falu fele részét a beleeső kúriákkal együtt.

1586. Söptei Koltay „Espethey" Katalin első férje, Hegyi Török János 1586-ban megölte Káldy Györgyöt, de az azt követő vizsgálat és eljárás alatt ő maga is elhunyt és így a meggyilkolt özvegyének a vérdíjat Katalinnak kellett kifizetnie.

1605-ben Vas vármegye közgyűlése határozatot hozott, aminek értelmében meg kell idézni Koltay Tamást egy jobbágynak az elhurcolása ügyében Salm Magdolna grófnő ellenében.

1618. Koltay János szabályos elfogatólevéllel elfogta nemes Illés Máté szökött jobbágyát Bordách Györgyöt, de mivel azt a főispán helyett valaki másnak adta át - végrehajtható vagyonnal nem rendelkezvén - elfogatását rendelte el a vármegye, ha a 40 forint fejváltságot vissza nem fizeti.

1658. Az 1658-ban elhunyt Kolthay Sándor Sopron megyei főszolgabíró tulajdonában volt a hajdani Milek szomszédságában álló nagykajdi malom.
Én Pataki István Nagy Kaydon lakozó adom tudására mindenkinek az kiknek illik, hogy nomino nomis szükségemben kértem Kolthaj Sándor Uram malmában való Giorgy Molnártul hat Tallért, mely hat Tallérértt énis adtam két hold földet szallagban, mind az kettő föld együtt vagyon az Tanaj általjárásban...stb. a zálogügylet részletezése.

1696. Az 1696-ban Koltán birtokos Koltay János első felesége Vittnyédy Orsolya már Vidos Imre özvegyeként lépett Jánossal házasságra. Így János, testvérének, Koltay Orsolyának az anyóstársát vette feleségül. Vittnyédy Orsolya attól a Vittnyédy István soproni követtől származott, aki Zrinyi Miklós ügyvédjeként a Wesselényi összeesküvés fő szervezője volt.

1696. Koltay Orsolyát az 1696-ban Koltán birtokos Körmendy János septemvir (hétszemélynök) vette feleségül. Leányuk Zsuzsanna koltai Vidos Imre fia Jánosnak lett a felesége, akitől a máig élő - a Koltayakkal rokon - koltai Vidos család származik. Körmendy Zsuzsanna második férje az a nagykajdi Gergye György volt, akinek az unokája 1848-as honvéd alezredesként vált ismerté.

1717. Az 1733-as országos nemesi vizsgálat során összeírt Vas vármegyei kétségtelen nemesek között szerepelnek Koltayak a következők szerint: Emericus, Valentinus, Alexander, Franciscus, Bernardus, Stephanus, Georgius, KOLTAY de eadem est antiqua et nota familia.

1741. Az 1717-ben született Kolthay László az 1741-es nemesi felkelés során a gróf Draskovits Ádám vezette Vas megyei nemesi felkelő sereg hadnagya volt, míg unokatestvére Vidos János ugyanitt zászlótartóként szerepelt. László első felesége széplaki Botka János és kisfaludi Kisfaludy Rozália leánya Botka Zsófia volt, 1763. előtt hunyt el. Koltay László az ő révén jutott ősi Kisfaludy birtokokhoz, melyeket aztán Botka Zsófia halála után eladott 2000 forintért Kisfaludy Máriának.

1717.Pálffy Miklós nádor 1717. november 8-án kiadott adománylevelében megerősítette birtokaiban a Koltay család tagjait a következő helységekben: Vas megyében Balozsaj, Boldogasszonyfa, Csempesz, Geregye, Hermantilaj, Káld, Kámon, Kolta, Köcsk, Nagycsömöte, Nemescsó, és Söpte falvakban. Sopron vármegyében Gyaloka, Ordód és Szentandrás, Somogyban Csikota és Kisfalud, míg Zala megyében Alibánfa és Ságod falvakban.

1740.Mi alább is megirattak, ugymint Osváld Judith, Tekintetes Nemzetes vitézlő Koltay Imre uramnak meg hagyott eözvegye, ugy is mint még neveletlen Therezia leányomnak és János fiamnak természet szerént való tutrixa és curatrixa, nem külömben mi is Koltay László és Rosalia T. Nemzetes vitézlő Bolda István és Házas Társa fönt emlétett Kolthay Imre édes atyánk maradéki, ugyan irtt édes anyánk asszonnyal együtt magunkra vállalván mindazoknak valakiknek illik, terheket vallyuk ez levelinknek rendeiben, hogy mi bizonyos helyes okainkra nézve, de leginkább más hasznosabb jószágoknak szerzéséért és ugyan azért is, hogy az én Koltay Rosalia részemre kívánnám Koltai Helységben levő jószágokat adni az mint is köztünk az előtt meglett Eggyesülésből részemből el is vettem, de hogy ez eránt több jószágainkhoz képest helyesebb eggyesülés közöttünk lehessen, Köz Értelemmel és Akarattal inkább kívántuk mindazokat, valamellyek Nagy és Kis Koltai ezen T. N. Vas vármegyében lévőben fönnt írtt édes atyánk , és respective uram után minket illethető Bírásunkban levő jószágunk volnának, mellyek is e levelünkhöz hasonló nevünk alatt költ más pőcsétes specificaciónkból voltaképen kitetszenek T. Nemzetes vitézlő Vidos János atyánkfiának nyoltz száz id est. 7.800 foréntokban el zálogoséttattunk ez következő Condiciók alatt: [...]
Mellyről adtuk ezen nevünk subscripcióját és rész szerént Petsétünk alatt költt Zálogos Levelünket. Actum die 11. Augusti 1740.

1826.Az 1805-ben született Koltay Lászlót 1805. július 19-én keresztelték meg a Kacorlakhoz közeli Zalaszentbalázson és 1826. január 15-én kötött házasságot tubolyszegi Tuboly László táblabíró és Léránt Anna leányával, az 1810-ben született Tuboly Teréziával. Tuboly László a művelt és felvilágosult zalai tisztviselő 1797-ben Spissich János első alispánnal együtt feliratban tiltakoztak a napóleoni hadak ellen elrendelt nemesi felkelés végrehajtása ellen, amiért 1798-ban Spissich mellett őt is hivatalvesztéssel sújtotta a bécsi udvar.

1849. Koltay Lajos 1893. augusztus 6-án lépett házasságra a Zala megyei Alsózsiden Tóry Franciskával, A Tóry család ősei, Trukker (Tóry Pál) és Braun Rozália 1810-ben települtek Magyarországra Graz környékéről több más osztrák családdal együtt, akik a Dunántúlon, Celldömölk, Sümeg, Pápa stb. környékén telepedtek meg és az otthonról hozott mesterségből, a sörfőzésből és a hozzá kapcsolódó vendéglősségből éltek. A Tóry ősök a szabadságharc leverése után „izzó magyar lelkük folytán mintegy szégyelték osztrák származásukat azért erről [az áttelepülésről] szóló iratokat sem hagytak hátra." Tóry Pál kiscelli (Celldömölk) polgármester 1849-ben Vas vármegyében megyei bizottmányi tag volt.

1904.  Bizonyítvány. Kolthay Lajos községi jegyző, zalaszentmihályi lakós nemesi származásáról s előnevéről hivatalos bizonyítvány kiadásáért folyamodott. A vármegye kétségtelen nemeseinek 1733-as összeírásával igazolta, hogy ükatyja Kolthay Imre a vármegye kétségtelen nemeseinek említett jegyzékébe fölvétetett. Egy, Koltában 1740. augusztus 11-én kelt adás-vevési szerződéssel s egy, Koltában 1831. június 26-án kelt, törvényszéki hitelesített tanukihallgatási jegyzőkönyvvel igazolta, hogy a föntebb említett Kolthay Imrének fia László volt, aki a bemutatott hiteles okmányok szerint Vasvármegyétől, Koltából Zalavármegyébe költözött s kinek utódjai Felső-Hahót községben telepedtek meg. Hogy ezen László fia Antal, ezé József, ezé Mihály volt, hogy ezen Mihálynak a fia a folyamodó, azt Zala vármegye nemeseinek 1829-ik évi összeírásával s hiteles anyakönyvi kivonatokkal bizonyította. Vasvármegye kétségtelen nemeseinek 1733-ik évi föntebb említett összeírásával, továbbá Vasvármegye 1595. évi közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonatával s végre egy 1755. szeptember 15-én kelt perfelvételi jegyzőkönyvvel igazolta, hogy családja s családjának tagjai közül maga az ükatyja Kolthay Imre és dédatyja Kolthay László is a „koltai" előnevet használták és azzal hatóságok előtt is neveztettek. Az előadottak szerint folyamodó családjának nemessége, törvényes leszármazása, nemkülönben nemesi előneve is igazolva lévén, ennek alapján azt, hogy a folyamodó Kolthay Lajos községi jegyző, zalaszentmihályi lakós régi magyar nemes családból származik s a „koltai" előnév viselésére jogosítva van, hivatalosan bizonyítom. Bezerédj István alispán.

1920. Hatósági bizonyítvány. A szentgotthárdi járás főszolgabírája hivatalosan igazolja,hogy Koltay Antal körjegyző a tanácsköztársaság ideje alatt a rábatótfalusi körjegyzőség vezetését látta el mint helyettes körjegyző. Bizonyítom,hogy nevezettnek működése és magatartása a bolsevizmus szolgálatára nem irányult és politikai megbízhatóság szempontjából sem a Károlyi féle forradalom,sem a kommunizmus ideje alatt kifogás alá nem esett. Főszolgabíró.

1942. Méltóságos és nemzetes vitéz Kolthay Ferenc úrnak,m.kir. vezérőrnagy. Kedves Feri! A Vkf. úr Őnagyméltósága engem bízott meg azzal,hogy ezúttal hivatalosan közöljem Veled,miszerint a vezetőség - érdemeid teljes elismerése mellett - 1943. évi február hó 1-vel történő nyugállományba helyezésedet határozta el. Régi barátságunk feljogosít arra,hogy arra kérjelek,hogy e hírt fogadd azzal a büszke öntudattal,melyre egy érdemekben gazdag,becsületben végzett munkával telt szolgálati idő jogosít fel. Ha az ember az első meglepetésen túljutott,saját és családja és barátai érdekében legjobban akkor cselekszik,ha olyan bölcsen fogja fel a helyzetet,mint Te tetted. Büszke lehetsz Feri arra,amit végeztél,ezt előljáróid el is ismerték az Általad ismert módon is.[előléptetés altábornaggyá] Most hogy e fordulat bekövetkezett,ne haragudj senkire,hisz ez ma Neked,holnap nekem,mindnyájunk közös sorsa. Szeretettel ölel: vitéz Náday altbgy.

1942. Nagyméltóságu és nemzetes vitéz Kolthay Ferenc úrnak,m.kir.altábornagy. Vitéz Kolthay Ferenc altbgy. a m.kir.27.székely könnyű hadosztály parancsnoka nyugállományba való helyezése folytán  kiválik a tényleges állományból  és távozik a IX.hdt. - és a honvédség - kötelékéből. Sok évi kimagasló és hűséges szolgálataiért és teljesítményéért a Legfelsőbb Szolgálat nevében bensőséges köszönetemet és legteljesebb elismerésemet fejezem ki. Veress altbgy.

1947. Bizonyitvány. Várvölgy község Nemzeti Bizotsága Igazolja,hogy Kolthay László várvölgyi lakos kit gyermekora ota ismerünk a dolgozó népet mindig meg becsülte és azzal igenyjo vizsonyban volt. Demogratikus felfogása és magatartása megnyilványu aban is,hogy töb mint egy éve mind mezögazdasági munkás tartyafen magát kétkezemunkájával. Soha népellenes cselekedetet el nem követett és a hozzá forduló dolgozokon mindig segitet. Semmi féle politikai pártnak tagja nem volt. Nemzeti B. elnök Szente Lajos, Kovács Kálmán, Végh Ernő.

1948. Nyilatkozat.      Alulírott Diczfalussy Ferenc rendőrvezérőrnagy Kolthay Ferenc ny. áll. Honvéd vezérőrnagy felkérésére igazolom, hogy nevezett 1939 és 40-es években dandárparancsnokom volt és mint ilyen mindent elkövetett, hogy megbízhatatlanságom folytán zászlóalj parancsnoki állásomból való eltávolításomat megakadályozza. Ugyancsak Kolthay Ferenc ny. áll. Vezérőrnagy  volt az, aki félzsidó fiam leszerelését  kieszközölte, megakadályozván így annak munkaszolgálatra való berendelését. Fenti tettekkel, de nyilatkozataival is több ízben tanújelét adta annak, hogy a fasiszta elgondolásokkal nem ért egyet, s hogy az akkori intézkedéseket magáévá nem teszi. Diczfalussy Ferenc rendőrvezérőrnagy

 1951. Kolthay Alajos szegedi tanügyi főtanácsost, aki 1881-ben  született, a hortobágyi Árkus tanyára hurcolták el kényszermunkatáborba 1951 augusztusában. Ott is hunyt el.

1960. Feltételes szabadságra bocsátott igazolványa. Az igazolvány tulajdonosa Kolthay László. Fentnevezett szervezkedés bűntette miatt kiszabott börtönbüntetéséből 3 évet,11 napot kitöltött. Büntetése hátralevő részére,1961. március hó 4. napjáig a Bv. parancsnokság feltételes szabadságra bocsátotta, ezért őt a mai napon szabadlábra helyeztem. Márianosztra 1960. március 15. Niedermüller ezds parancsnok.

1991. A Magyar Köztársaság nevében az 1956-os emlékérmet adományozom Kolthay László részére. A nemzet sorsát és történelmét meghatározó dicsőséges forradalmunk alatt példamutatóan helyt állt,fogadja ezért A Magyar Nemzet köszönetét. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke.

1992. Kolthay László, Keszthely,Malom u.5. Tisztelt Kolthay Úr! Örömmel tudatom,hogy a Honvédelmi Minisztériumban folyó katonai rehabilitáció keretében a rendfokozatától történt megfosztását megvizsgáltuk és javaslatot tettünk visszaadására. A Honvédelmi Miniszter úr a javaslatot elfogadta,a lefokozási parancsot,mint törvénysértő intézkedést hatályon kívül helyezte és a 103/1992.számú parancsában visszaadta hadnagyi rendfokozatát és egyben előléptette ŐRNAGGYÁ. Tisztelettel: Szőke László elnök.

1994. Én,mint a vitézek főkapitánya emlékezetül adom mindenkinek,akit illet,hogy a hadszintereken és a nemzet szabadságáért vívott harcokban vitézségének és nemzeti érzésének kiváló tanúbizonyságát adó vitéz Kolthay László várományosát Kolthay István Lajos urat a Vitézi Szék javaslatára,s miután a vitézi fogadalmat letette,vitézzé avattam,és a Vitézi Rend tagjai sorába felvettem. Msg.vitéz Vargha Gábor főszéktartó,vitéz József Árpád fhg.kir.herceg a Vitézi Rend Főkapitánya.

 

Oldal: Fejezetek a Kolthay család történetéből
Genealógia Kolthay - © 2008 - 2024 - genealogiakolthay.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat