Koltha-iak familiárisi szolgálatban

 

      A középkori feudális Magyarországon a társadalmi rendszer intézményei jórészt a Nyugat-európai minták alapján szerveződtek, igazodva a sajátságos magyarországi viszonyokhoz. Ilyen intézmény volt a familiárisi rendszer, mely nagy vonalakban hasonlított ugyan a nyugati hűbéri viszonyhoz, de attól a leglényegesebb pontban eltért, ugyanis a magyarországi familiárist nem kötötte hűségeskü az urához. A familiárisi szolgálatot vállaló természetes módon megtartotta nemesi kiváltságait, az urával kötött egyezséget elvileg jogkövetkezmények nélkül bármikor felmondhatta, és érdekeinek megfelelően máshol vállalhatott szolgálatot, mert elvileg őt ugyanazok a nemesi jogok illették meg, mint az urát. Mindez az Árpád-kori köznemesség kitartó, szívós munkájának volt köszönhető, akik ragaszkodtak ahhoz az állásponthoz, hogy ők valamennyien a szent király szolgáinak a leszármazottai, és felettük csak a király bíráskodhat, illetve a maguk közül választott, a szent király szolgáinak a bírája, a szolgabíró. Ezek a törekvések az Aranybullában nyertek uralkodói megerősítést.

     Mindezek mellett kitűnően prosperált a familiárisi rendszer, ugyanis egy köznemes számára – az egyházi érvényesülés mellett ‒ kizárólag a familiárisi szolgálat jelentette a felemelkedést. Egy familiárisnak elsősorban nem is a kialkudott javak: ellátás, ruházat, fegyverzet, lovak, zsákmányszerzési lehetőség, stb. volt a vonzó, hanem a ‒ mai szóval élve ‒ kapcsolati tőke kihasználása. Ura közbenjárásával szerzett birtokot, hivatalt, címert, egyéb kiváltságokat, és egy magas rangú főúr fényes kíséretében házassági kilátásai is jócskán megemelkedtek, ami pedig a gyarapodás egyik záloga volt.

A familiárisi szolgálat sokrétűsége az egyszerű katonai szolgálattól egészen a várnagyi beosztásig terjedt, a várnagyi pozíció egy olyan összetett feladat volt, melyben keveredtek a „biztonsági főnöki” tennivalók a gazdatiszti‒ és esetenként az ügyvédi és jegyzői feladatokkal. Mindehhez bizonyos képzettségre, írástudásra is szükség volt, amit jól illusztrál a Koltha-iak közötti gyakori mester (magister) és deák (litteratus) jelző, valamint jegyzői hivatal.

Mindezek mellett a familiáris fő feladata közé tartozott ura érdekeinek katonai megvédése, illetve az ura vélt vagy valós sérelmeinek megtorlásában való részvétel. Így a familiárisok voltak a főszereplői a korban általános hatalmaskodásoknak, ami persze nem csak a főurakat jellemezte, hanem áthatotta az egész korabeli társadalmat.

        A jelek szerint a Koltha-i család tagja eleinte közvetlen királyi szolgálatot vállalva vonultak hadba. Legalább is erre utal a következő oklevél, melyben a Koltha-i testvérek egyenesen a királynak, és nem valamely zászlósúrnak adták át előkelőkelő foglyaikat:

1233-ban II. András magyar király a németek elleni (contra liberos dominos teutonicorum) harcokban tett szolgálataik jutalmául – mely harcok során három előkelő német urat elfogtak, és neki átadtak – (Kolta-i) Egyed, Márton és Marcell testvéreknek adományozta a vasvári királyi várhoz tartozó Milek (Vyluk) nevű birtokot (terra) és nevezetteket a Győr nembeli Botez testvére Elek a birtokba beiktatta.[1]

     Még a következő oklevél sem utal főúri familiárisi szolgálatra:Koltha-i János, Jakab és Éliás 1350.szeptember 26-án új birtokadományban részesültek Gyanoufalu[2] helységben és birtok-megerősítésben Mileken Nagy Lajos királytóla második nápolyi hadjáratban tettszolgálataik jutalmául, [3]   (Itt nem a későbbi Gyanófalváról (ma Jennersdorf, Ausztria) lehet szó, hanem a Kolta melletti Gyanóról, a mai Gyanógeregyéről, ugyanis itt a Kolta-iak már 1269-ben birtokosok voltak.)

      A következő oklevelekben már rendszerint ki van hangsúlyozva a familiárisi viszony, vagy az adott szituáció valószínűsíti a szolgálatot:

      Koltha-i János (Joannes dicto de Koltha) nyéki várnagy 1394-ben a Csák nemzetség dombói ágából származó Domokos fia László familiárisaként megtámadta a veszprémi káptalan nagyberényi birtokát (Somogy megye) és a földet felszántatta, majd újra bevettette. Koltha-i János a káptalani birtok elleni támadást Dombó-i László mester számtalan familiárisával, fegyveres kézzel mindenszentek napján hajtotta végre. Ezután Dombó-i Lászlót a somogyi konvent elé idézték, de ő a kitűzött napon nem jelent meg, hogy tisztázza magát vagy a 12 márka bírságot kifizesse, ezért Kapla-i János országbíró feje és birtokai elvesztésére ítélte.[4]

      1402. április 22-én Koltha-i Benedek Rátóti Gyula mester (a Gyulaffy család őse) familiárisaként társaival és 26 pulai, 54 dabusi jobbágyukkal – köztük egy szabóval – megtámadta a veszprémi káptalan palóznaki birtokát. A jobbágyasszonyokat lovaik szügyével legázolták, a jobbágyokat súlyosan bántalmazták és két jobbágy négy ökrét elhajtották.[5] Talán a fenti szabó azonos azzal a Demeter szabóval, akit Az Essegvári család familiárisai és jobbágyai megöltek egy 1427-es csetepaté során.[6]

 

      1404-ben Koltha-i, másként Káli György (Georgio de Koltha altero Georgio de Kál) Rátóti Zsigmond és Tamás özvegyeinek a familiárisa a veszprémi káptalan ökreit Essegvárba hajtotta, ott egyet leölt, egyet pedig a káptalan tiltakozása ellenére visszatartott.[7]

      1404-ben Zsigmond király adománylevelet bocsátott ki, melyben a Pilis megyei Jenőt (Pilisborosjenő) Jenői Domokos fia György és János fia Miklós hajdani birtokát Koltha-i András fia litteratus Mihály mesternek, királynéi jegyzőnek, a firenzei Scolari családból származó Ozorai Pipó (Philippo Scolari) sókamarai ispán és temesi főispán familiárisának és annak unokatestvérének, Harcsa Miklós (dictus Harcha) fiának Andrásnak,valamint a szintén Vas megyei Bejczi István fia Jánosnak adományozza a zavaros időkben neki tett szolgálataik jutalmául.

      1425-benKolta-i Illés  fia Tamás saját homágiumának a behajtását ( itt kb.fájdalomdíj ) átengedte Gersei Pető László mesternek a tőle kapott segítségek és támogatások fejében. Kolta-i Tamásnak a homágiumot a királyi kúria ítélte meg Nádasdi Tamás fia Osvát terhére, mert az kétségbe vonva a Kolta-iak nemességét, nem nemesnek titulálta őket.[8]  A fentiekből ítélve Tamás Pető László familiárisa lehetett.

      Koltha-i Tamás fia János fia Simon fia Dénes és általa fia Simon, valamint rokona Koltha-i Miklós és társai[9]1431.január 20-án a Bódeni tó melletti Konstanzban címeradományban részesültek Zsigmond királytól. Az oklevél csak általánosságokban emlékezik meg az adományszerző érdemeiről, aki a firenzei Bardi családból származó Bajmóci (másként Pölöskei) Noffry Lénárdnak, (Onofrio Zanobbi di Florentia) Zsigmond király főkincstartójának, volt a familiárisa.[10] Bizonyos, hogy Koltha-i Dénes Noffry Lénárd szolgálatában, a király kíséretében tartózkodott 1431-ben Konstanzban.

      Kolta-i István fia György mester a Himfi család familiárisa 1411-ben Himfi Benedek bán dédunokáinak az ügyvédjeként eltiltotta apjukat, Miklóst a Vas megyei Andrásfalva és Szentkirály birtokok elidegenítésétől.[11]

György mesternek bizonyára kifizetődő lehetett a szolgálat, mert 1421-től egészen 1444-ig, huszonhárom éven keresztül döbröntei[12]várnagyi tisztséget töltött be Himfi Benedek özvegyének és fiainak – Döbröntei Himfi Tamás és testvérei –vezető familiárisaként.[13] György mester dicstelen tevékenységéről tudósít a győri káptalan 1422-ik évi jelentése, mely szerint Koltha-i György a Himfi család tisztjeként ismételt rablást és erőszakoskodást követett el Gannán.[14]

     E Györgyfia Márton mester még többre is vitte Garai Miklós nádor familiárisaként. 1406-tól 1414-ig az ország távoli megyéiben is nádori jegyzőként szerepelt különböző birtokügyek rendezésénél.[15] 1414-től a korábbi királyi kúriából kiküldött nádori ember formulával szemben a királyi kúriából kiküldött királyi embernek nevezik az oklevelek,[16]  Ám Márton mester még tovább is lépett a ranglétrán: 1417-ben Garai Miklós nádor familiárisaként nádori ítélőmesteri tisztséget töltött be.[17]E tisztségével Márton bekerült a nádori országos bíráskodás adminisztrációjának a vezetői közé. Nyilván beosztásának és kapcsolatainak köszönhetően tudott tíz éven keresztül – 1415-től 1425-ig - húzni egy bizonyos Koltha-i családi pert, dacolva Zsigmond király többszöri utasításával is. A király már 1415-ben utasította Mártont az oklevelek bemutatására, majd 1417-ben két újabb sürgetést intézett a nádorhoz és az országbíróhoz, illetve Vas és Zala megye ispánjaihoz, mert György fia: Márton mester nádori ítélőmester…(a Sennyeiek által kezdeményezett pert) különböző ürügyekkel terminusról terminusra halasztotta.[18]

       Talán nem járunk messze az igazságtól, ha e Márton közeli rokonainak tekintjük Kolta-i litteratus Mártont, aki 1414-ben Felsőlindvai Szécsi János ügyvédje volt[19]és János fia Berecket (Briccius) Alsólindvai János bán fia Bánffy János  özvegyének jogi képviselőjét, aki 1430-ban Szelestei György oldalán lépett be a Szelestei kontra Szentivánfalvi Miklós perbe. Majd 1433-ban királyi emberként és ügyvédként  vett részt különböző Vas megyei birtokügyekben.[20]

       A már tárgyalt Himfi familiáris György mester testvére Miklós szintén Himfi Benedek özvegyének és fiainak volt a familiárisa. 1426-ban testvére mellett ő is várnagyi tisztséget töltött be a Himfi Benedek bán által épített döbröntei várban.[21]Viszont már ugyanebben az évben , 1426-ban és 1427-ben is veszprémi várnagyi és alispáni tisztséget töltött be a szintén Vas megyei Gencsi Jánossal együtt, nyilván Szászi János veszprémi püspök familiárisaként.[22] Koltha-i Miklós több, Zsigmond királyhoz intézett jelentését is ismerjük, melyben olyan erőszakoskodási ügyekről tájékoztatja a királyt, melyet azok a főurak követtek el, melyeknek vezető familiárisai Koltha-iak voltak.[23]

 

      Kolta-i Miklós veszprémi alispán fia Tamás – unokatestvéréhez, Márton mesterhez hasonlóan – Szintén Garai Miklós szolgálatában állt és 1434-ben a Pápától délkeletre fekvő Ugod várában volt Baroc Balázs alvárnagya.[24] Miklósfia Tamás ugodi alvárnagy egyik erőszakos tettét panaszolta Mihály béli apátúr a megye 1434. évi somlóvásárhelyi megyegyűlésén: „az ugodi vicecastellanus Kolthay Tamás a béli apátság Koppány nevű falujában egy Bereck nevű jobbágy házára tört és onnan egy tábla szalonnát, sok gyümölcsöt, mézet, csirkéket, libákat és sok mást erőszakkal elvitt”.[25]

      Miklós és György várnagyok testvére, István fia Máté (Mathkoni de Koltha) szintén döbröntei várnagy volt 1444-ben.[26]

      Bizonyára a fenti Garai familiárisok közé tartozott (vagy a fentiek egyike volt)  az a Kolthai Miklós, aki Garai nádor 1431. június 4-én keltlevelében szerepel, melyben értesíti a soproni tanácsot és a Sopronban lakó zsidókat, hogy soproni zsidóbírónak Koltha-i Miklóst nevezte ki, akit működésében a tanács támogasson, a zsidók pedig engedelmeskedjenek neki.[27]

      1465-ben Kolta-i Tamás fia György, másként Vasaljai György Sitkey Antallal együtt Vas megye alispánja volt,[28]bizonyára Monyorókeréki Ellerbach Bertold familiárisaként. Ugyanis ezekben az években ő volt Vas megye főispánja és a korabeli gyakorlat szerint a főispán mindig valamelyik tekintélyesebb, tanultabb familiárisát nevezte ki alispánnak.[29]

      Kolta-i  Zombath István Szécsi Miklósnak volt a familiárisa, és mint ilyen támadta meg 1492-ben Székely Jánossal együtt a Gersei Pethő család , a hajdan a mai Petőmihályfa területén álló Márványkő nevű várát,[30]melyet Szécsi Miklós testvére János 1440-ben már egyszer elfoglalt Erzsébet királyné számára, de Ulászló király visszafoglalta és visszaszolgáltatta a Pethő családnak.[31]

      1544-ben idősebb Koltha-i Westher Pál, Erdődy Péter familiárisaként részt vett Körmend elfoglalásában és a Hássághy család javainak az elrablásában.[32]Az említett Pál fia Benedek szintén Erdődynek volt a familiárisa,[33]

      1561-ben Söptei Koltai Balázs újszigeti katona bizonyára Nádasdy familiárisként töltött be valamilyen katonai tisztséget Sárváron, ekkor ugyanis Sárvár a híres, nádorokat is adó Nádasdy család birtokában volt. Valószínűleg nagyhatalmú ura közbenjárására szerzett további birtokokat 1561-ben a távolabbi Pozsega megyében, amikor megkapta a Horváth János és Miklós magvaszakadtával gazdátlanná vált Pozsega megyei birtokokat a Dráva és a Száva között fekvő Csibakovec, Krenoves és Nonosevc falvakban.[34]

 

 

Itt szerkesztheted a frissen létrehozott oldaladat!

Ezt a szöveget nyugodtan kitörölheted és
a helyére írhatod az új oldalad tartalmát.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: A Koltha-iak familiárisi szolgálatban
Genealógia Kolthay - © 2008 - 2026 - genealogiakolthay.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat