Zobel családtörténet 2. rész

 

      1505. szeptember 18-án született Giebelstadtban a család legjelentősebb alakja, Melchior Zobel von Giebelstadt á Guttenberg 1554-től haláláigwürzburgi hercegérsek (Fürstbischof), Frankföld hercege (Herzog von Franken). 1558. április 15-én gyilkolták meg Würzburgban.  1521-ben lett domicellar (Domherr, kanonok) Würzburgban, majd Wittembergben és Lipcsében folytatott egyetemi tanulmányokat. Hercegérseki tisztsége pénzverési joggal is felruházta, az általa veretett „Zobel tallérok" keresett numizmatikai ritkaságok.

 

 

 

 

 

 

 

        

 

Melchior Zobel würzburgi hercegérsek és címere

 

 

Zobel tallér

 

 

A hercegérseket a Schmalkaldener szövetséghez csatlakozott Wilhelm von Grumbach gyilkoltatta meg, amiért az elkobozta  birtokait.  A merényletet Christoph Kretzen, Grumbach bérence hajtotta végre, aki a gyilkosság után Franciaországba menekült, de útközben meghalt. Grumbachot elfogták, felnégyelték és testrészeit Gothában tűzték ki.

 

 

Wilhelm von Grumbach felnégyelése

 

 

 

 

GEORG Zobel von Giebelstadt

 

∞Dorothea Rüdt von Callenberg

 

_________________________|___________________________

 

        GEORG                               MELCHIOR                        CHRISTOPH

 

                                             *1505 †1558                             †1539                                                                                               ∞Balthasar von

 

                                                                                    Thüngen özvegye

 

 

 

 

 

 

     1570-ben három Zobel fivér közül az egyik, Johann Giebelstdtban maradt, a würzburgi franciskánusoknál temették el, a második testvér, Stephan szerezte meg egész Messelhausent és építtette a darstadti várat, valamint egyházat. A harmadik testvér, Johann Georg magas egyházi tisztséget viselt: 1577-től 1580-ig bambergi hercegérsek volt.

 

    

 

Johann Georg Zobel bambergi hercegérsek és a darstadti  Zobel várkastély

 

 

 

 

A messelhauseni volt Zobel kastély (kolostor)

 

     1608-tól 1614-ig Konrad Ludwig von Zobel würzburgi kanonok volt, és az ő  nevéhez fűződik az 1611-től főzött „Kauzen" sör. 

 

 

     A Kauzen sör

 

   1630-ban  Philip von Zobel csehországi nemes Wallenstein herceg segédkapitánya volt, Tőle származik a család magyarországi ága, a baloghfalvi Czóbel család.

 

     1664-ben egy Zobel is részt vett a magyarországi szentgotthárdi ütközetben: 1664 tavaszán Küprili Ahmát nagyvezír ismét betört Magyarországra. A vele szemben felálló keresztény hadak közül a 215-ik frank lovasezredet Zobel ezredes vezette.

 

 

A szentgotthárdi csata

 

 

 

   1670-ben XIV. Lajos tábornoka, Medoc Frankföldet fosztogatta, és ennek során a darstadti vár egyik szárnya leégett. A család ekkor javarészt Messelhausenben élt.

 

    1695-ben Johann Christian Freiherr Zobel beházasodott a Delen családba, és ez által birtokot szerzett Hückelhovenben. Később - szintén házasság folytán - visszakerült a Delen család tulajdonába.

 

 

Hückelhoven

 

     1710-ben Freiherr Johann Gottlob von Zobel örökölte a Freudental-i kastélyt, és 1723-ban hat bérlő zsidó családot telepített Flechingenből Freudentalba, hogy a bérletből befolyt összeget a düledező kastély felújítására használják fel. Örökösei 1727-ben eladták a kastélyt.

 

 

Freudental

 

   1759-ben Ferdinand Zobel kolostort és konventet alapított Holzkirchenben.

 

   1775-ben Philip Franz Johann Adolf Christoph Friedrich Zobel von Giebelstadt würzburgi kanonok volt.

 

   1796-ban Johann Philipp Amand Karl Adalbert Freiherr von Zobel Káptalani dékán volt Würzburgban.

 

     1789-ben N.N. Zobel von Giebelstadt volt a Német Lovagrend németországi landkomturja Deutschhofban (Heilbronn) A Német Lovagrenden belül a németországi landkomtur volt a rend harmadik legmagasabb tisztsége.

 

 

Teuton kereszt, a Német Lovagrend mai jelvénye

 

    1803. és 1848. között a frank nemesség elveszítette előjogait, a Zobel család tagjai Ausztria felé orientálódtak.

 

     1848. nov. 27-én Freiherr Thomas von Zobel ezredes megkapta a Katonai Mária Terézia Rendet. 1859-ben Solferinónál altábornagyként vezényelte a Radetzky alá rendelt itáliai hadsereg 5-ik és 7-ik hadtestét.

 

 

Thomas von Zobel cs.kir. altábornagy

 

     Az 1920-as években keletkezett kapcsolat a  magyarországi Czóbel család és a németországi Zobelek között. A rokonság kiderítése után a fiatal Hugo von Zobel látogatásokat tett Magyarországon [Czóbel] Istvánéknál, és Piminek [Czóbel Marie-Anne] tette a szépet. [meg is kérte a kezét] A leány és Miri [báró Mednyánszky Margit] viszonozták a látogatást és bejárták az ősi birtokot,kastélyt. Beszámolójuk egy része fennmaradt, a házasságból nem lett semmi, mert Pimi nemsokára meghalt. [1929]

 

 

A Hugo von Zobel Straße Giebelstadtban

 

  1924. Czóbel Minka levele Czóbel Emmához, Nehre (Nagyőr) 1924.okt.1. A Hugó végtelen kedves levélben,mint cigaretta és csokoládé küldésben, de úgy látszik az ő anyagi dolgai sem mennek úgy, mint gondolta. Hiszen jöhetne ő ide [a nagyőri Mednyánszky-Czóbel várkastély], vagy Anarcsra, István [Czóbel] roppant szereti, Miri [Mednyánszky, Cz. István felesége]is, de ő egy büszke Zobel: vagy Giebelstadt vagy semmi, azt a vén 700 esztendős kasznit [ a giebelstadti Zobel várkastély] egy fiatalasszonyhoz méltón lakni - ahhoz pénz kell. Ezt akarja megszerezni, de úgy látszik nem találja a lyukas hídon. A Zobel nem egy szerencsés család, túl nobilisak, delikátok, s tudja Isten még mennyire szép és nemes, de nem életre való tulajdonokkal bírnak."

 

 

Giebelstadt, Zobel várkastély

 

 

 

Források:

 

Amtmann zu Jagstberg (Rats-Chronik der Stadt Würzburg, QFW 2 S. 69 Nr. 209)

 

Barge ,Hermann: Florian Geyer. Eine biographische Studie. Gerstenberg Verlag, Hildesheim 1972.

 

Bauer, Christoph: Melchior Zobel von Giebelstadt, Fürstbischof von Würzburg (1544-1558). Diözese und Hochstift in der Krise, (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, Bd. 139), Münster, 1998.

 

Eber, Paul : Calendarium historicum. Wittenberg 1550 u. ö.

 

Hupp, Otto: Münchener Kalender 1918. Verlagsanstalt München/Regensburg 1918.

 

Ingeram Codex

 

Köbler, Gerhard : Historisches Lexikon der deutschen Länder. C.H. Beck, München 2007.

 

Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái. Szöveggyűjtemény az anarcsi Czóbel család levéltári hagyatékából. Nyíregyháza 1988.

 

Publ. in Fortlaufende Sammlung von alten und neuen theologischen Sachen, Leipzig 1732, S. 695-697, "Kaysers Caroli V. Nachfrage, ob das Interim eingeführet worden, an den Bischof von Würtzburg"

 

Rabe ,Horst: Reichsbund und Interim, Köln/Wien 1971.

 

Salver ,Johann Octavian: Map of Domherren graves Wuerzburg 1775.

 

www.darstadt.de/darstadt/historisches/v_zobel_darstadt.htm

 

 

 

 

 

 

Oldal: Fam. Zobel (családtörténet 2.)
Genealógia Kolthay - © 2008 - 2024 - genealogiakolthay.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat