Genealógia Kolthay

Genealógiai tanulmányok és adattár

Az Irsay család erdélyi ágának a kronológiája

1554-ben Irsaj Mátyás egy Szászrégen-környéki birtokba-iktatáson, mint szomszéd birtokos szerepel.

1560-70. körül éltek Irsay N. fiai: János, Gábor és István. (Gábor leszármazottja az 1745-ben a Szászrégen környéki Marosjárán birtokos Palatkai András, tordai alispán.)

1631-ben palatkai Irsay János (Jankaffy Margit)unokái, Gerdei István, Miklós és Borbála aranyosszászi Jankaffy birtokokat perelnek.

1633-ban élt Irsay István és Mihály.

1653-ban Irsay János, akinek két felesége is volt, végrendelkezett.

1698 és 1719. között Irsay István besztercei harmincados és szamosújvári udvarbíró volt. 1718 és 1725 között Irsay István dési hadnagyként szerepelt.

1716-ban nemesi összeírás szerint Irsay István alispán (vicecom.) Désen volt birtokos.

1719-ben Irsai István felesége Deési Borbála volt, zálogba vették Torma Éva némai birtokát, melyet Torma Éva 1727-ben kiváltott.

1731. előtt halt meg Irsay Gábor, aki marosjárai előnevet használt. Nyilván birtokos volt a Szászrégen-környéki Marosjárán.

1733-ban nemesi összeírás szerint Irsai István dési nemes.

1740-körül éltek Irsay Mihály és Somodi Krisztina gyermekei: Irsay János, Irsay István (Széki Erzsébet), Irsay Kata (Pál György), Irsay Gábor, Irsay Zsuzsanna, (Dénes Péter), Irsay Anna (Baróti Péter)

1745-ben az Irsay leányutód Palotkai András, tordai alispán Marosjárában lakott az ottani birtokán. Az 1560. körül élt Irsai Gábor leszármazottjának tartotta magát.

1750-ben Irsay Zsigmond Belső-Szolnoki főjegyző dési helyettes hadnagyként szerepelt.

1751-ben Irsay Zsigmond Désaknán volt birtokos. (szőlők és szántóföldek)

1755-ben  Irsay Zsigmond és neje, Kórodi Mária elcserélte gyermekeiknek, Irsai Máriának és Irsai Józsefnek a dési Piac-soron álló házukat egy Kis-Király utcai puszta telekért 80 forint ráfizetés mellett.

1771-ben Irsai Zsigmond Bálványosváron birtokos.

1771-ben Irsay József belsőszolnoki szolgabíró volt.

1775-ben Irsai Zsigmond elcserélte Désen Fejérvári Erzsébet és Kata  Kis-Király utcai romladozó kőházas telkét.

1775-1771-ben Irsay Sámuel a dési református iskolában tanult, 1776-ban a dési törvényszéknél volt figyelő.

1780- körül Irsai József II. József császár korában Deésen volt a táblabíróságon ügyész.

1780-ban éltek Irsay István és Széki Erzsébet gyermekei: József, László és Ferenc.

1783-ban Sarmasági Miklós és Irsay Mária gyermekei anyjuk jogán birtokosok Kecseden.

1796-tól 1804-ig Irsay Sámuel a dési járás adórovója volt. Felesége Homoki Rakhel.

1791-ben Irsai István felesége, Nagy Zsuzsanna ( Mihálcz György özvegye) a férje halála után a református egyházra hagyta 200 forintért Désen a Kis-Király utca és a Nagy-Király utca sarkán álló telkét.

1791-ben Irsai József  Désen végrendelkezett: a pap és a kántor fizetésére 700 forintot, a rektor fizetésére 300 forintot, az első deák tanító fizetésére 200 forintot, a togátus deákokra 300 forintot, az árva gyermekek nevelésére és élelmezésére 200 forintot hagyott. 1792-ben még 200 forinttal növelte az alapítványt, hogy az összeg kamatait évente az említett célokra fordítsák.

1806-ban Némán birtokos Irsai Zsuzsanna.

1825-ben született Irsay János temesvári tanító, és 1905-ben hunyt el Temesváron. Felesége Schöllhorn Ludmilla, gyermekeik: Olympia (Oláh Károly), János, Viktor, Vilma és Nándor.

1859-ben élt Irsay János , Sámuel és Borbála (Kispál József) Irsay József (1807-1840) és Bányay Róza gyermekei.

1869-ben született, és 1940-ben hunyt el Irsay József felesége hetei Bakó Anna. (Házsongárd)

1871-ben A Szonok-Dobokai Némán Irsai Sámuelnek egy régi jobbágytelke volt.

1897-ben született Irsay Ida (Szolnai Sándor) és 1970-ben hunyt el. (Házsongárd)

1906-1911-ig a kolozsvári Irsay József a gyalui kerület országgyűlési képviselője volt.

1929-ben született Irsay József a kolozsvári Báthory István líceum kémia tanára, és 2009. május 12-én hunyt el. (Házsongárd)

1932-33-ban Irsay Nándor a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója volt.

2006-ban Irsay László orvos Kolozsváron.

2009-ben Irsay Miklós a kolozsvári önkormányzat RMDSZ tanácsosa.

 

Az Irsay család erdélyi ágának a leszármazása Nagy Iván szerint

irsai-nagyivan.jpg

 

A marosjárai Irsaiak

      A mohácsi vészt követő évtizedekben a Pest megyei Irsán és környékén birtokos Irsay család néhány tagja a keleti országrész uralkodójához, Szapolyai Jánoshoz csatlakozott, és Erdélyben részesültek birtokadományban. E családtagokról – Jánosról, Gáborról és Istvánról – 1560-ból maradtak fenn adatok.[1] Az előbbi Gábor leszármazottjának tekintette magát az 1745-ben a Szászrégen- környéki Marosjárán birtokos Palatkay András, tordai alispán.[2] Azonban nem a fent említett testvérek voltak az Erdélyben először megjelenő Irsaiak, hanem bizonyos Irsay Mátyás, aki 1554-ben egy Szászrégen-környéki birtokperben nemes tanúként szerepelt.[3] Ez a Mátyás azonos lehet azzal az Irsai Mátyással, aki Irsai Mihállyal és Istvánnal együtt a kettős királyság alatt a református vallást vette fel, és Szapolyai pártjára állt. Ezért Ferdinánd király 1557-ben hűtlennek nyilvánította őket, megfosztotta őket birtokaiktól, és a Pest megyei Irsát Ghémes Ferencnek adományozta.[4]


Irsay Mátyás származása[5]

irsay_matyas_szarm..jpg

 

 

     Marosjára (Alsójára, Iara de Mures) a történelmi Erdély teljes hosszában végignyúló valahai Torda vármegye keleti felében feküdt, Szászrégentől mintegy 15 kilométerre délre. Ez a ma alig több, mint 300 lelkes, nehezen megközelíthető kis falu lett az Irsay család Erdélybe szakadt egyik ágának a fészke, ahol immár közel öt évszázada mind a mai napig élnek Irsaiak.[6] A község valaha jelentősebb helység lehetett, mert több ismertebb középbirtokos családnak is a lakhelye volt: mint a Járay másként járai Abafáy, a marosjárai Baranyai, a Palatkay, marosjárai Rozsnyai vagy a ma is ott élő Ölvedi családok.[7]A másik erdélyi ágazat, a Belső-Szolnok, (később Szolnok-Doboka) megyei Désen és környékén élő „előkelőbb” Irsay család története sokkal jobban dokumentált. A család tagjai jelentősebb megyei és városi hivatalokat is betöltöttek: Irsay István 1700. és 1710. között szamosújvári udvarbíró, besztercei harmincados, majd 1716-ban dési alispán volt. Irsay József 1708-ban dési ügyész, egy másik Irsay István 1718-25. között Dés város hadnagya, Irsay Zsigmond 1750-ben dési főjegyző, egy másik Irsay József pedig 1787-ben Dés város hadnagya volt. Tehetősségüket jelzi, hogy 1791-ben Irsai József 1900 forintos alapítványt tett a dési református iskola részére. Ez komoly összeg lehetett, mert ekkoriban egy ló ára körülbelül 10 rajnai forint volt. A dési Irsayak társadalmi helyzetüknek  megfelelően Erdély nevezetesebb családjaiba is beházasodtak, mint a borosjenői Korda vagy a Sarmasági család, melyek kapcsolatban álltak a legtekintélyesebb erdélyi főnemesi famíliákkal.[8] A dési ág leszármazottai Kolozsváron élnek.

A két ágazat közötti kapcsolat kétségtelen: marosjárai Irsay Gábor fia István 1716-ban dési alispán volt.[9] Mivel az Irsayak első erdélyi megjelenése Marosjárához kötődik, joggal feltételezhetjük, hogy először itt jelentek meg, majd innen terjedtek el Belsőszolnok, Doboka és Kolozs vármegyékben. Nagy Iván is – Hodor Károlyra hivatkozva – Istvántól származtatja a dési ágazatot.[10]

      Most lássuk a marosjárai ágat: A családra vonatkozó adatok szegénysége nem teszi lehetővé részletes leszármazás felállítását, így be kell érnünk egy hézagos kronologikus vázlattal:

 

1554-ben Irsay Mátyás a losonci Bánffy család Szászrégen-környéki birtokperében nemes tanúként – nyilván szomszéd birtokosként- tanúskodik több társával együtt.[11]

1560-70. körül éltek Irsay N. fiai: János, Gábor és István. Gábor leányági leszármazottja volt az 1745-ben a Szászrégen környéki Marosjárán birtokos Palatkay András, tordai alispán, aki feltehetően az Irsaiak révén jutott itt birtokhoz.[12]

1584. március 11-én járai (Iara-i) Irsai Imre kijelölt vajdai emberként részt vett egy magyarbölkényi birtokbaiktatáson.[13]

1610-ben marosjárai Irsai Mihály (Michælis Irsai de MarosJára) Bányai Anna ellen pereskedett. Felesége Macsesdi Erzsébet, fia pedig Ferenc volt.[14]

1641-ben járai Irsai János (Nobilis Joannes Irsai de Jára) többekkel együtt ügyvédként szerepel.[15]

1648, június 25-én Irsai István és János (Irsai Istuán és János) eltiltják a járaiakat a Szénás hely nevű kaszálójuk használatától : „füvököt hatalmasul ne étessék, gyümölcsököt, diójokot ne horgyák.”[16]

1722-1764  között az Irsai, Ölvedi, Kerestely, Tamási és Dávid nemes családok tagjai voltak azok, akik a marosjárai református egyházi gondnoki tisztséget betöltötték.  Igyekeztek rendezni a vagyoni ügyeket, sokszor karhatalommal hajtották be a gabona-bért.[17]

1731. előtt halt meg Irsay Gábor, aki marosjárai előnevet használt. Leszármazottai Désen töltöttek be hivatalokat.[18]

1745-ben az Irsay leányutód Palotkay András, tordai alispán Marosjárában lakott az ottani birtokán.[19]

1773-bana marosjárai református templomban külön székük volt a következő nemes családoknak:  Irsai, Baróti, Dávid, Szatmári, Kerestély, Szabó, Ölvedi és Tamási családok.[20]

1890. Irsai Gergely Radnótfáján a kepeváltságra 1 forintot adományozott.[21]

1912-13-ban Irsai Domokos szabó a marosjárai református  egyházközség kurátora volt.[22]

1916-ban született Irsai Domokos, aki 2 évet töltött a GULAG-on. 2011-ben Marosjárán élt.[23]

 


[1] Nagy Iván M.o. családai…XII. és Pótkötet. V. 252-254. pp.

[2] U.o.

[3] A kolozsmonostori konvent jgyzkv-i. Jakó Zs. szerk. I-II.Bp. 1990.  II.787.p.

[4]Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.) 535.p.

[5]Kamarás István: Az irsai Irsay család története. Kézirat Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi kar, történelem szak 2005.179.p. továbbá lásd az előző jegyzetet. (a leszármazásban Pál és gyermekei között szemmel látható nemzedékrendi hiány van)

[6] A családnév írásmódja nagyon változatos: sokszor egy azon dokumentumban előfordul Irsay, Irsai vagy Irsaj változat is. Mára nagyjából egységesült az írásmód, a marosjáraiak í-vel, míg a kolozsváriak y-nal írják a nevüket.

[7] 1999-ben hunyt el a marosjárai Ölvedi, született Irsai Gizella. (Népújság 2003. január 8.)

[8] Szolnok-Doboka

[9] Szolnok-Doboka vármegye monographiája I-VII.  1906. Deés. szerk: Kádár József. VII. 379. p.a továbbiakban Szolnok-Doboka

[10] V. ö. 1. j.

[11] V.ö. 3.j.

[12] V.ö. 1. j.

[13]Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei 1222-1590. szerk.Jakó Zsigm. Kvár 2006. 103.p.

[14] U. o. 144. p.

[15] U. o. 461. p.

[16]Torda v.m.jegyzőkönyvei  I. 1607-1658. szerk.Jakó Zsigm. Kolozsv. 2009. 468. p.

[17] A marosjárai református egyház története. www.reformatus.ro/gyulekezetek/marosjara/

[18] V. ö. 6.j.

[19] V. ö. 1. j.

[20] V. ö. 13. j.

[21]Melléklet az 1890-ik évre vonatkozó püspöki jelentéshez.

[22] V. ö. 14. j.

[23] Szabadság. 2011. április 8.

marosjarai_irsai.jpg

A marosjárai Irsai család leányági leszármazottja Irsai Zsolt festőművész 1957. június 9.-én született Szentbenedeken. 1972-76: Zene- és Képzőművészeti Líceum, Marosvásárhely; 1987-92: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Nagy Pál, Bretter György, Feszt László, Nica Ioachim. 1988-90-ig főiskolai diákként alternatív oktatási programot állítanak fel néhány csoporttársával. A fordulat után egy rövid ideig aktív szerepet vállal a romániai diák szakérdek képviseletben. 1990-92 között a Jelenlét című folyóirat grafikai szerkesztője. 1991-92 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola vendégdiákja. A főiskola elvégzésekor alkotói sztrájkot hirdetett három évre. 1996-tól Annaelrablása címmel installációkat készített. Apolló-tag; MAMŰ-tag; a RÓZSA-csoport tagja

 

irsay_jozsefne.jpg

Irsay síremlék Házsongárdon (Kolozsvár)

 

irsay_johann.jpg

Irsay János tanár gyászjelentése,Temesvár

 

irsayjozsef.jpg

Irsay József tanár 1929-2009. Kolozsvár

 

irsay_miklos.jpg

Irsay Miklós kolozsvári tanácsos

 

irsai_gyula...dsc03777.jpg

Irsai Zsuzsanna,Gyula és Katalin, Marosvásárhely 2008.

 

irsay_zsolt.jpg

Irsai Zsolt képzőművész,Marosvásárhely

 

tem.cimg6328.jpg

Irsai István,Zsigmond,Gyöngyike és Mónika

 

irsai_zsigm.ig..jpg

Irsai Zsigmond igazgató,Marosvásárhely (1926-2007)

 

irsai_zsigmond.jpg

Irsai Zsigmond gyászjelentése

 

irsai_sireml.erd.09.06._106.jpg

Irsai Zsigmond és feleségének a síremléke,Marosvásárhely ref.temető

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 99
Heti: 108
Havi: 1 060
Össz.: 160 211

Látogatottság növelés
Oldal: Az Irsay család erdélyi ága
Genealógia Kolthay - © 2008 - 2017 - genealogiakolthay.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szentmargita huszár - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »